2015. január 12., hétfő

Get the devil out of me

Minden és mindenki túl messze van tőlem: egyedül vagyok, kettesben maradtam a kínnal. A saját testem fordult talán ellenem, ketrecbe zárt, kiszolgáltatott, elárult engem. Iszonyú erők játékszere lettem: ősi, az idők kezdetéről származó harag és perzselő éhség hajt, ki tudja, hová. Tombolni, pusztítani akarok, de közben azt is akarom, hogy mindenki, akit szeretek, sértetlen maradjon.

2015. január 7., szerda

As we dance through the night

Ma minden úgy van, ahogyan én akarom; nem én kértem, így esett, végre eljött az ideje ennek is. A színek most ragyogóbbak, az árnyékok élesebbek, a hangokban több az élet, a tűz, mint máskor, a testek mozgásra szomjaznak: anélkül kezdenek táncolni, hogy Tudat kisasszony egyáltalán értesülne a dologról.
Ma kikerülünk mindenféle ellenőrzés alól. A tüdőn keresztüldübörgő dob és basszus és a gerincen végigvibráló szóló, az agyon végigpezsgő, zsigereket remegtető, kontrollálhatatlan, elvadult dallam fekete mágiát játszik velünk: ismerősen, szinte már megnyugtatóan sötét, lenyűgözően kegyetlen tündérmesét hazudik körénk - vagy lesz belőle happy end, vagy nem. Nem számít. Ma semmi sem számít. Nincs semmi, ami visszatarthatna bennünket. Ha a világ belepusztul, ma akkor is megteszünk mindent, amit máskor őrültség vagy tilos, tombolunk, rombolunk, torokszakadtig üvöltünk, és félelem nélkül, vakmerően szeretünk. Ma, ha csak néhány órára is, de egészen szabadok vagyunk.

Feel What I Feel
Covered By Roses/Let Us Burn
The Silver Sister
Electroheart/Drop Dead Cynical
Rock Show/Here's To Us/Love Bites [So Do I]
Hit Me With Your Best Shot/Get The Devil Out Of Me

2015. január 5., hétfő

Why?

Elrontottam valamit. Hogy mit, azt nem tudom, de valamit el kellett, hogy rontsak, ha egyszer ez lett belőle. Belőlem. Belőlünk. Az elején még voltunk valami, most semmi vagyunk, önmagáért létező forma, hámozott lufi, megkövesedett, üres szókapcsolat. A jelentésünk, a valódi értelmünk veszett el, örökre.
Anti-Midász vagyok: aranyat változtattam homokká, termő vidéket sivataggá, elevent, lélegzőt élettelen kővé. Megöltem valamit. Csak úgy érthető az egész, ha én vagyok a bűnös, amiért elveszett az, ami régen a miénk volt. Egyedül akkor logikus, hogy csak én akarjak fejvesztve menekülni innét.
Ha legalább tudnám, mi lehet az, amit elkövettem! Akkor végre érthetném, miért történt éppen így - de nem értem. Nem is fogom. Talán éppen ez a büntetésem: hogy nem tudom, mi az oka. Érteni akarom, de nem lehet.
Ha egyszer így lett, márpedig így lett, én nem hagyom, hogy eltüntessetek. Hiba vagyok a rendszeretekben, itt vagyok, és nem megyek sehová. Ilyen vagyok, nem változom meg csak azért, hogy nektek egy kicsivel könnyebb legyen. Nem szűnök meg, többé nem.
Nem tudom, mi a rosszabb: önmagamat feladni azokért, akik a legcsekélyebb mértékben sem törődnek velem, vagy azokat feladni magamért, akiket ha csak a magam ügyetlen, lehetetlen módján is, de szeretek.

Burn With Me
Frozen/What Have You Done
Magnetic North
Két Világ Közt