2013. augusztus 28., szerda

I could set the world on fire

What Am I Doing Here
Imádok szomorú zenét hallgatni. Szeretem, ha fájdítják a szívemet, miközben amúgy semmi okom szomorúnak lenni. A melankólia lejjebb veszi egy kicsit a fényeket, és reálissá teszi az egyébként tűrhetetlenül csodagyönyörű képet. Csak ülök a buszon, nézem, ahogy lemegy a nap és csendben mazózom.

Oh Death
A Halál bevonulása a Supernaturalból az egyik leghatásosabb belépő, amit valaha filmre vittek. Nem túl amcsi, sötét, elegáns. EPIC. Annak az öreg, érdekesen rusnya pasasnak az enyhén pszicho fejével meg még el is hittem, hogy ő a Negyedik Lovas. (És itt összekacsintok mindazokkal, akik olvasták az Időtolvajt Terry Pratchettől. Hihi.) Ezt a zenét meg imááádom.

Demons
Szeretek írni rá. Meg aludni. Meg ülni és kifelé nézni a fejemből. Meg csak úgy létezni mellette és azon filózni, hogy hogyan írjam meg pályafutásom legkevésbé komolyan vett szerelmi szálát.

Keep Breathing
Sharont szeretem. Nagyon. Még mindig.

Top Of The World
Jön az ősz és itt kint zuhog az eső, úgyhogy ez a poszt most teli van lassú zenével. Sorry. Kárpótlásul idelinkelem Steve-et, hogy mindenki arcába üvöltse: I was born to play the game. 

Csak unatkoztam. Szép napot. Most megyek is gépelni a Tom-Katás történetemet a Lépegetőre. És bocsánatot kérek a túl sok szlengért. Nem fogok rendszert csinálni belőle, ígérem.
:)

2013. augusztus 11., vasárnap

július-augusztusi kedvencek

Írás közben hallgatott mindenfélék. Most új krimiszerű izén dolgozom, elég jól haladok vele. Majd a Lépegetőre kiposztolom, ha meglesz belőle annyi, amennyit érdemes feltenni.

The Lunatic I Bear
Ez az aktuális kedvenc borongós-lírai zeném. Ezeknek a pasiknak isteni hangjuk van.

Halleluja
Szívem egyik csücske a Quimby. Az is marad. A Szigetes koncert is szuper volt. Berekedtem rendesen. :)

Senegal Fast Food
Nagyon lehet rá gépelni.

Firedance
Verekedős jelenetek ideális kísérőzenéje, szerintem.

Deep Within
Erre üvegcserepes hiriget fogok írni. (Ihlet a City Hunterből, ahol igenis össze kellett volna törni azt a nyavalyás üvegpadlót és vérfürdőt kellett volna csapni a szilánkokkal. A koreai drámák esssszméletlenül édesek, de kitermelik a vérszomjas, agresszív csajok seregeit. A felgyűlő agressziót pedig a legproblémamentesebben egy csomó nemlétező karakteren lehet levezetni. Figyelitek, milyen szép hosszú szó a legproblémamentesebben?)